Valaha
Valaha, valamikor régen,
Túl ezernyi szenvedélyen
Álmokon ,ébren töltött órán
Vágyakon onnan néha innen
Valaki messziről üzen
De az olvasáshoz még korán.
Lélek és szellem él a testben
Vágyódás csend van az estben
Visszhangként hangzik ,hogy szerettem.
Székesfehérvár, 2012.07.10.
|