Ha sok időd van és nem tudod mire fordítani,
Fordulj a falnak és kezdj el ordítani.
Ha sok időd van és nem tudod mire fordítani,
Végy egy nyelvkönyvet és kezdj el fordítani.
Ha sok időd van és nem tudod mire fordítani
Végy egy embert és segíts a sorsát jobbra fordítani,
Ha sok időd van, pedig már sokakon segítettél,
Hány sebet bevarrtál és hány lelket szerettél,
Csak egy pillanatra állj meg és engem is szeressél.
Szeressél úgy, hogy múló pillanatnak sohasem érezzem
Szeressél úgy, hogy szeretetedben sohasem kétkedjem
Szeressél úgy, hogy tudjam Rólad, hogy mást is ugyanúgy szeretsz
És szeress úgy, hogyha mást kívánok szeretve eleressz.
Ha sok időd van arra, hogy verseket írj,
Akkor soha ne azon sírj,
Hogy mi nem jött ma össze
És ne kérdezd Tőlem, hogy Velem jössz-e?
Mert, hogyan is tehetnék mást, hiszen a tükörképed vagyok,
És amit Te látsz, azt látom én is, fölöttem is ugyanaz az ég ragyog.
De most azt is látom, hogy éjjeli fél egy van,
És egy belső hang súgja, hogy halkan!
Mert alszik mögöttem egy drága lény,
Ki napjaimat bearanyozza, még árnya is fény.
Hát elteszem magamat én is, holnapra vagy mára?
Alszom lelki gazdagságot,mert kivagyok mint egy szegény pára...

Székesfehérvár, 2006.08.27.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés